Multimédia, Számítástechnika, Internet

(Multimédia (rádióhallgatás)-megközelítésben)

Verzió: 2003. 08. 09. 17:22

Figyelem! Ez a cikk még nem végleges, ezért a szerkesztési pongyolaságokért, ismétlésekért, esetleges ellentmondásokért (új információk feltűnésekor lehet, hogy a régiket nem mindenhol korrigáltam a cikk mérete miatt) felelősséget nem vállalok. Kizárólag azért teszem közzé a cikket ebben az állapotában, mert már így is rengeteg hasznos információt tartalmaz.

A T. Olvasók figyelmébe egyéb PDA-s tanulmányaimat és cikkeimet is ajánlom, például az itt elérhető, e-News-olvasással kapcsolatosat.

Belekezdtem egy, a legújabb PPC-ket és Palmokat összehasonlító tesztsorozat írásába. Itt található a legelső verzió.

Pár fotót is csináltam a birtokomban levő (saját) zsebszámítógépeim egyikéről-másikáról. Itt taláhatók - még szöveg nélkül. Majd ezekről is sokat írok, különösen az Apple Newton-ról.

 

Figyelem! A cikk írásának kezdete (és az abban található információk egy részének ilyen kora) miatt hamarosan a cikket teljesen újraírom és témakörönként szétdarabolom. Addig is, ajánlom mindenki figyelmébe a két legújabb, a memóriakártyák fogyasztásával ill. sebességével, valamint az elérhető MP3 recorderekkel kapcsolatos, aug. 9-i cikkem. (More to come!)

 

2004. január 20-i update: sajnos a cikk borzasztó elavult (pl. ma már egyáltalán nem érdemes 3630-ast venni, mert az újabb modellek áramélyrepülésben van). Addig is, ajánlom elolvasásra pár újabb cikkemet: http://www.pdamania.hu/content.php3?&id=1840&do=1, http://www.pdamania.hu/forum/forum1.php3?szuro=1&topic=5143 !

 

Nagy fába vágtam a fejszém, amikor egy (remélhetőleg) közérthető, ugyanakkor a lehető legtöbb és legaktuálisabb információt tartalmazó cikk írásába kezdtem. Nem gondoltam volna az elején, hogy ilyen óriás méretűvé duzzad, hiszen menet közben születtek új és új fejezettervek, új és még újabb ötletek. Amit átnyújtok a Tisztelt Olvasónak, az kb. kéthavi munka terméke. Remélem, hasznos információkat, ötleteket adok.

A cikk nagy vonalakban az internetes rádiók hallgatásáról szól, ugyanakkor igyekeztem azt modulárisan és a lehető legátfogóbban megírni, így az egyes fejezetek gyakorlatilag a többitől teljesen függetlenül is használhatók. Az Internet-előfizetéssel, -megosztással vagy a rádióadó-szerverek telepítésével és használatával foglalkozó részek egymástól teljesen függetlenül olvashatók. Ez azt is jelenti, hogy a bennünket egyáltalán nem érdeklő részeket nyugodtan átugorhatjuk. Aki PC-t szeretne venni vagy azzal rádiózni, az például nyugodtan átugorhatja az ajánlott Pocket PC-kről és az okos mobiltelefonokról szóló részt, és viszont.

Nagyon fontos, hogy a cikkben szereplő információanyag mesze túlmutat egy "egyszerű" rádióhallgatós írás tényanyagán. Így, azoknak is kifejezetten ajánlom az elolvasását, akik egyáltalán nem akarnak rádiót hallgatni, hanem csak valami noteszgépet vagy jobbfajta mobiltelefont venni, esetleg internetre előfizetni.

Hogy némi következetességet, egymásra építő szerkezetet csempésszek az eleve független részekből állóra, modulárisra tervezett írásba, a következő sorrendben dolgoztam ki az egyes témákat. Ennek oka az, hogy, legalábbis a legelején, a sorrend fontos, hiszen rádiót hallgatni csak úgy tudunk, ha 1, veszünk egy számítógépet; 2, azt az Internetre kötjük és 3, telepítünk egy szoftvert, ami lejátssza majd nekünk a műsort. A többi fejezet már egymástól függetlenül és tetszőleges sorrendben olvasható, hisz azok olyan pótlólagos tippekről, trükkökről szólnak, amelyek nem feltétlenül szükségesek (viszont roppant hasznosak tudnak lenni) a rádióhallgatáshoz.

1, az internetes rádióadások vételére alkalmas számítógépek bemutatása

2, az Internet-előfizetés

3, milyen programokkal lehet rádiót hallgatni?

4, hogyan oszthatjuk meg az Internet-előfizetést? (vezetékesen, ill. anélkül)

5, ha nincs számítógépünk, hogyan oszthatjuk meg a szomszédokkal magát a hangot, szinte ingyen? (vezetékesen, ill. anélkül)

6, hogyan relézhetünk egy már létező rádiót, vagy akár hogyan alapíthatunk egy saját internetes adót?

Segítségképpen, a következő kérdezz-felelek alapján mindazok, akik nem akarják átrágni magukat a több tíz oldalon, rögtön megtalálhatják a nekik szánt részt. A következők alapján válasszuk ki azt:

·         van már számítógépünk, de még nincs internet-előfizetésünk? Ha nem, akkor kezdjük az első fejezettel. Ha igen, akkor beleolvashatunk abba, de igazából csak a második fejezettől lesz számunkra igazán érdekes a cikk.

·         van már számítógépünk és Internet-előfizetésünk is, de szeretnénk venni mellé még egyet, hogy azon csak a rádió menjen? Ekkor az 1. és a 4. fejezet lesz igazán érdekes számunkra.

·         szeretnénk zsebrádióként, akár a kocsiban használni a számítástechnika legújabb eredményeit. Ekkor számunkra az 1. fejezet zsebszámítógépekkel és modern "okos" mobiltelefonokkal, ill. a 2. fejezet GPRS-sel foglalkozó része lesz a legfontosabb.

·         van már internet-előfizetésünk is, de még nem tudjuk, hogy lehet rádiót hallgatni? Nézzük meg a 3. fejezetet.

·         ha nincs számítógépünk és nem is akarunk venni, ugyanakkor a szomszédban lakik valaki, akinek a számítógépén mindig rádiót hallgat. Hogy ossza meg velünk az élvezetet? Az 5. fejezet alapján.

·         szeretnénk relézni a rádiót, hogy tehermentesítsük a már működő szervereket vagy az internet-csatlakozásunkat. Ezt hogy tehetjük meg? A 6. fejezet alapján.

Ez csak egy kis ízelítő volt abból, hogy kiknek mit nyújthat a cikk. Vágjunk is bele! Az első fejezet a legfontosabb dologról, az internetes rádiók vételére alkalmas számítógépekkel foglalkozik. Áttekinti, hogy ezek milyenek (csodálkozni fogunk, hogy milyen sokféle, akár 10-15 éves gép alkalmas erre a feladatra!), majd ezen gépek egy részhalmazával (PC-k és zsebszámítógépek, illetve "okos" mobiltelefonok) kiemelten foglalkozik vásárlási tanácsok címén.

1. Milyen számítógéppel lehet fogni az internetes rádiókat?

A következő részben arról lesz szó, hogy mely számítógépekkel számíthatunk az internetes rádióadások vételére.

Ez a listát semmiképp nem vásárlási tanácsnak kell tekinteni; átlagos, mindennapi felhasználásra ma ugyanis csak IBM kompatibilis PC-t (a következőkben az új fogalmakat dőlt betűvel írjuk az első előfordulásukkor, és a cikk végén, a 2. Függelékben magyarázzuk el. Emellett érdemes a http://computer.howstuffworks.com címen is körülnézni.), esetleg zseb-PC-t vagy valamilyen okos mobiltelefont érdemes venni.

Azért törekedtem mégis a lehető legteljesebb lista közzétételére, mert előfordulhat, hogy már van olyan számítógép otthonunkban vagy rokonságunknál, amiről nem is sejtjük, hogy bizony azzal is hallgathatunk internetes rádiókat. Gondoltuk volna, hogy akár a gyerekek által használt játékkonzolokon, vagy a polc alján évek óta érintetlenül heverő, már rég elfelejtett Amigán is hallgathatunk rádiót? Természetesen ez nem jelenti azt, hogy játékkonzolt vegyünk akkor, ha még nem lenne számítógépünk, és csak rádiót akarunk hallgatni (játszani pedig nem). Egy használt, elavult, ám a rádióvételre még alkalmas, 100-400 MHz-es, pár ezerért megszerezhető PC messze a legköltséghatékonyabb megoldás.

Nos, a lista a következő:

·         Bármilyen 6-7 évesnél újabb, Internet-eléréssel rendelkező IBM PC (kompatibilis) számítógépen hallgathatunk rádiót. Azért van a 6-7 éves határ, mert 1997-től kezdődően váltak általánossá a legalább 100 Megahertzes  Pentium I számítógépek, miközben az azt megelőző PC-k szinte teljesen kikoptak a piacról. A gépen futó ún. operációs rendszer  lehet akár Windows, akár Linux, illetve bármi más. A 3. fejezetben ezen két operációs rendszer esetében van komplett telepítési leírás. PC-kkel mind MP3, mind WMA, mind Real szabványú rádióadásokat hallgathatunk. Windows operációs rendszer alatt ezen felül a Világrádiót is igénybe vehetjük.

·         Bármilyen, Net-eléréssel rendelkező PocketPC 2000/2002, illetve Windows CE 3.0 operációs rendszerrel és StrongARM/XScale/MIPS processzorral bíró zsebszámítógép. Ezekkel mind SHOUTcast (MP3), mind a jelenleg legelterjedtebb WMA8 (Windows Media Player)-adásokat hallgathatjuk, ráadásul mobilan is. (Figyelem! A SHOUTcast-ot szinte senki se írja helyesen. A legújabb, 2003 májusi Magyar PC Magazinban például az összes előfordulásában rosszul írják: egyszer SouthCast-nak, másszor Shotcast-nak. Ezt vegyük figyelembe, ha pl. Google-on keresünk a technikára, mert a google inteligens helyesírás-korrigáló része nem fogja kijavítani a fentieket!)

·         Az "okos" mobiltelefonok legújabb generációja (Nokia 7650, 3650, Sony-Ericsson P800). Ezek önmagukban, GPRS-en keresztül, képesek internetes rádióadók lejátszására (sajnos jelenleg "csak" RealAudio-ra).

·         Bármilyen, Net-eléréssel, Power PC processzorral és OS X operációs rendszerrel rendelkező Macintosh számítógép. Ezekre is létezik Windows Media Player. Sajnos ennek Macintosh-os változatára rengetegen panaszkodnak (lassúság, megbízhatatlanság stb.), lásd pl. http://download.com.com/3302-2200-8407127.html. Egyéb, ismert lejátszó pl. az Audion3 ( http://www.panic.com/audion/ ), amely (csak) MP3-alapú adásokat képes lejátszani.

·         Bármilyen, Net-eléréssel rendelkező Commodore Amiga számítógép. A legrégebbi típusok is működni fognak (Amiga 1200-tól kezdődően). Ezekkel kizárólag MP3 adásokat hallgathatunk. Az amigás natív MP3-lejátszókat a http://www.amigau.com/c-music/mp3.htm oldalon foglalják össze. Ezek közül a legfontosabb az AmigaAMP (http://www.amigaamp.de/), amelynek legújabb, 2.9-es verziója élő SHOUTcast adások vételére is képes. A platformra most jött ki az Aminetradio legújabb verziója, ami szintén támogatja az internetes broadcast-adások vételét.

                Ha valaki Linuxot (és azon mplayer-t) szeretne futtatni a gépén, akkor Power PC processzorral felszerelt Amiga esetében azt a Linux/APUS, illetve Linux/PPC oldalain, a http://www.linuxppc.com, illetve http://www.linuxppc.org címen, találhatja meg. Ugyanez Motorola 680x0-alapú gépeknél a http://www.linux-m68k.org/ található.

·         Net-eléréssel rendelkező Xbox játékkonzol, jelenleg kötelezően úgynevezett mod-chippel. A cikk megjelenésekot lehetséges, hogy már arra se lesz szükség, amennyiben a Neo Project (http://www.theneoproject.com/) esetleg újra elindul (lásd még: http://www.origo.hu/techbazis/hardver/20030107xbox.html). A http://www.xboxmediaplayer.de címen találhatjuk meg az élő MP3-at és WMA-t is támogató lejátszót. Aki mégis inkább Linuxra (és mplayer-re) vágyik, az megpróbálkozhat a http://xbox-linux.sourceforge.net/ címmel. Az mplayer Xboxon simán lejátssza a WMA-s adásokat is.

·         Net-eléréssel rendelkező PlayStation 2 játékkonzol. Natív (nem Linuxos) élő MP3-lejátszó programok közül pl. a Qcast Tuner említendő meg (http://www.golem.de/0209/21671.html). Linuxos lejátszók (mplayer!) esetében a gyártó, a Sony hivatalos Linux rendszerével is megpróbálkozhatunk.

·         Net-eléréssel rendelkező Sega Dreamcast. Ennek hivatalos browsere állítólag támogatni fogja az MP3-alapú élő adásokat. Lásd még: http://www.blueskynet.as/sega/.

 

Ahogy látható, az internetes rádiók hallgatása gyakorlatilag minden, a háztartásokban ma előforduló számítógéppel, illetve játékkonzollal lehetséges (ezeket számítógépes szakkifejezéssel platformoknak nevezzük; ezentúl ezzel a kifejezéssel is illetem őket). Kivételként a Commodore 64-es gépek, a Sega és a Nintendo régebbi játék-konzolai (SNES, N64, NES, Gameboy), illetve a (régi, nem a második) PlayStation említendő.

A fenti listából látható, hogy sokféle számítógéppel hallgathatunk internetes rádióadókat. Ahogy már a számítógép-típusok felsorolása esetén megemlítettem, ma messze a legköltséghatékonyabb megoldás a PC. Ezért ezzel kezdem a listát.

A másik, igen fontos csoport, különösen az általánydíjas GPRS idején, a zsebszámítógépeké, ill. az okos mobiltelefonoké. Amennyiben nem csak otthon, hanem akár az utcán, kocsiban is szeretnénk hallgatni internetes rádióadókat, akkor érdemes beruháznunk egy ilyen szerkezetbe (és egy GPRS-képes telefonba, ami ma már nem túl drága). Ráadásul, ezek a gépek sokminden másra is használhatók (majdnem ugyanannyi mindenre, mint egy PC).

Egyéb típusokkal itt nem foglalkozom, vagy elavultságuk és nehéz beszerezhetőségük, vagy "célgép" voltuk (ilyenek a játékkonzolok) miatt.

1.1 PC

Ahogy már említettem, nem kell az internetes rádióadók használatához a legmodernebb, a számítógépes szlengben "erőmű" szóval illetett, legalább 200 ezer Ft-ba kerülő géppel rendelkeznünk. Tökéletesen megteszi majd egy 10-20 ezer Ft-os is.  Egyetlen egy a kikötés: legalább 100 MHz-es Pentium I processzorral kell hogy rendelkezzen. Ennél régebbi (pl. 486-os, 386-os) gépek már alkalmatlanok a rádióhallgatásra, de ilyen gépeket már használtan se nagyon kapunk, annyira régiek.

Mivel ilyen kategóriájú gépeket újonnan nem kapni, nyugodtan vehetünk használtat. Vagy körbekérdezhetjük a rokonságot, hátha van valakinél egy elfekvő darab.

Persze egy ilyen korú és teljesítményű géptől nem várhatunk (a tökéletes rádióhallgatáson kívül) túl sokat. Megfelel majd, ha azt a rádió hallgatásán és internetezésen (böngészés, levelezés), esetleg régebbi szövegszerkesztők, táblázatkezelők használatán kívül nem nagyon akarjuk másra használni, azaz például nem akarunk a legújabb, legmodernebb játékokkal játszani.

Használt számítógépek, garanciával, többek között a Bp. XI. ker. Bertalan Lajos u. 19 alatti boltban kaphatók. Telefonszám: 06/30/9-483-418. Itt kulcsra szerelt, azonnal működőképes konfigurációkat kaphatunk, fillérekért, garanciával. Egyéb boltok listáját a http://alag3.mfa.kfki.hu/dcsabas/hardware/ceglist.htm címen nézhetjük meg.

Új számítógépet gyakolatilag bármelyik olcsó nagyáruházban vehetünk (TESCO, Electro World stb.), az árak nem nagyon térnek el egymástól, és ezek a konfigurációkat viszonylag jutányos áron kapjuk meg (azaz nem járnánk sokkal jobban, ha alkatrészenként vásárolnánk meg a gépet, és úgy rak(at)nánk össze). Teljes gépek vásárlásnál csak arra figyeljünk, hogy a fent nevezett áruházak P4-es gépekként hirdetik a lényegesen kisebb teljesítményű P4 Celeron gépeket. Celeron-os gépet semmiképp ne vegyünk, mert ugyanabban az árkategóriában (és egy igazi P4-nél lényegesen olcsóbban) kapunk AMD Athlon processzorral felszerelt gépet is, amely kb. másfélszer-kétszer gyorsabb.

Nyugaton is vásárolhatunk gépeket (bár, azok mérete stb. miatt inkább csak a mobilabb gépeket érdemes nyugatról hoz(at)ni; általánosságban úgy is elmondható, hogy a laptopok, de különösképp palmtopok, mobil telefonok sokkal olcsóbbak Nyugaton, mint nálunk), a legolcsóbb helyek a http://www.warehouse.com/, a http://www.computers4sure.com/, a http://www.amazon.com.

Mivel a PC-kkel ezer és egy magyar nyelvű könyv, újság foglalkozik, így nem írom le részletesen, milyen alkatrészekből épül fel és azokból mit érdemes venni. Nagyon ajánlom a http://www.angelfire.com/nh/secret/ oldalon ismertetett The Secret Guide to Computers című könyvet: kifejezetten akkurátus és naprakészen tartott könyvről van szó, ami nagyon jó áttekintést ad a számítástechnika jelenlegi állásáról. Lehetőleg ne az ezen az oldalon levő oldalait nézzük meg, mert azok nagyon gyenge minőségűek (Word-ből exportálták ki őket; ha mégis ezek mellett maradnánk, akkor ajánlom gyorsjavításként a HTML oldalak forrásának lekérését, és az első kb. 720 sor levágását (egészen odáig, hogy   </td> </tr> </table> </div>, ahol van egy-egy, ill. a végén két soremelés a tag-ek között). A maradékot kirakva egy HTML fájba, és azt megnyitva, az már normálisan fog kinézni). Az egész könyvet (és nem csak a részleteit!) megtaláljuk a http://www.secretguide.net/ címen.

Ugyancsak ajánlom a http://www.viewz.com/aol/guides/buyingguides.shtml címen található leírásokat, amelyek jó öszefoglalói az asztali gépek operációs rendszereinek és hardverének.

Július 11: a SZEX (Sulinet gépvásárlási program) keretében is vehetünk gépet, ekkor 60 000 Ft-ot visszaigényelhetünk az adóból. Arra azonban figyeljünk, hogy amit nyerünk a vámon, azt könnyen elvesztjük a réven, ugyanis a Sulinet Express keretében árult gépek (ill. elektronikai eszközök)  jellemzően 15-20, de néha akár 50%-kkal is drágábbak, mint ugyanabban a boltban, ugyanakkor (!!) árult, nem Sulinet Express-es konfigurációk, alkatrészek. Így legalábbis kérdéses, hogy van-e egyáltalán értelme ennek az egésznek (hiszen jóval drágábban vásárolhatunk, mint amúgy), vagy ez is olyan bombasztikus, szavazó-csalogató, ámde gyakorlatilag sok esetben használhatatlan bejelentés volt, mint például az internet-előfizetések 25%-os állítólagos csökkentése, ami sok szolgáltató (pl. a UPC, ami azért nem kispályás szolgáltató) áraiban egyáltalán nem látszott meg. Lásd még: http://www.hwsw.hu/perl/ultimatebb.cgi?ubb=get_topic&f=22&t=000115, http://www.ma.hu/page/cikk/ac/0/47358/1, http://index.hu/velemeny/jegyzet/folio/.

1.1.1 PC-s operációs rendszerek és azok installálása

Ha megvan a PC-nk, akkor még operációs rendszert kell rá telepítenünk (hacsak a boltban nem kapunk a géphez). Mi itt mindkét komoly PC-s operációs rendszerrel, a Windows-zal és a Linux-szal is foglalkozunk.

 

Windows: lehetőleg Windows XP-t szerezzünk be, mert az előző verziók vagy megbízhatatlanok (Win 95/98/Me), vagy nem, vagy csak igen korlátozottan alkalmasak például játékok futtatására (Windows NT vagy Windows 2000). Ráadásul, a régi verziók még az új hardvereszközöket sem kezelik (pl. a Win95, a Win 98 első kiadása, illetve az NT nem kezeli az USB-s eszközöket, ami bizony nagyon komoly hiba).

Sajnos a Windows XP bolti ára igen magas, de ezt kétféleképp is orvosolhatjuk:

·         vegyünk ún. OEM (Original Equipment Manufacturer) verziót akár a Windows XP Home verzióból (nettó átlagár 22 ezer), akár a Professional-ból (nettó átlagár 35 ezer). Tulajdonképpen a Home verzió szinte minden célra megfelel majd, hacsak nem akarunk pl. komoly adatbázisfejlesztést, programozást stb. csinálni a gépünkön.

Ennek az otthoni verziónak a ma 22 ezer Ft körüli ára már elfogadható, ugyanakkor mindenképp megjegyzendő, hogy csak úgy vegyünk ilyet, ha jól tudjuk, hogy a következő másfél-két évben garantáltan nem cseréljük le a gépünk egyetlen egy főegységét sem, ugyanis az OEM verzióban pont az a lényeg, hogy csak egy bizonyos konfigurációhoz lehet egyszer installálni, és ha az megváltozik (pl. lecseréljük az alaplapot), akkor már nem lehet tovább használni. Viszont, amennyiben a jelenleg elérhető csúcsprocesszornál, -alaplapnál épp csak egy fokkal lassabb, ámde emiatt feleannyiba kerülő processzort veszünk (AMD XP-ből pl. a jelenleg nettó 39e Ft-os 2400-ast érdemes venni, mert a csúcsmodell 2800-as 80-90e, ha éppen lehet kapni; Intelből 2.53/533-ast, ami most n. 57e, miközben a jelenlegi sztár, a 3.06 GHz-es, nettó 140-160 körül van) akkor biztosak lehetünk abban, hogy az legalább két évig használható marad az addig kiadandó programokkal.

·         ha felsőoktatási intézménybe járunk, vagy ott oktatunk, akkor az ún. Campus szerződés (http://www.campus.hu/; telefon: 279-2880) értelmében 3000 Ft-ért szert tehetünk egy XP-re és egy Office-ra (valamint pár, kisebb programra), amikkel kapcsolatban ráadásul nincsenek olyan megkötések, mint az előzőleg tárgyalt OEM verziók kapcsán. Amennyiben gépünket (vagy legalábbis alaplapját/processzorát) 2001 októbere előtt vásároltuk (és ezt számlákkal igazolni is tudjuk), akkor nincs több teendőnk. Ha viszont újabb a gép, akkor be kell szereznünk valami "kamu" operációs rendszert, hogy jogtisztán feltehessük az XP-t. Én erre a célra a Windows 95-öt ajánlom, mert ezt már 3000-4000 Ft-ért megkapjuk.

A Windows XP installálása nagyon egyszerű, és nagyon sok cikk, könyv foglalkozik vele, így külön nem térek ki rá. Ajánlom például a Computer Panoráma Windows XP Különszámát (2002 november; amennyiben újságosnál már nem találnánk, akkor a rendelési telefonszám: 4566964), az elmagyarázza, és egy csomó plusz információval is szolgál.

 

Esetleg, amennyiben mindenképp WMA-alapú adásokat szeretnénk adni, mégpedig a lehető legtöbb kliensnek, akkor egyetlen egy lehetőségünk van: a Windows Server 2003 használata. Ez most, amíg nincs végleges változata, ingyenes, ugyanakkor például játékok futtatására nem igazán alkalmas (dehát ki játszana egy kifejezetten rádiószervert üzemeltető, egy szerverszobában, messze levő gépen?). Letöltésével, installálásával, a médiaszerver konfigurálásával kapcsolatban lásd a 6. fejezetet. Itt erre külön nem térek ki, mert elég kicsi a valószínűsége, hogy rá fanyalodunk, hiszen a most tárgyalandó Linux inherensen jobb és kényelmesebb rendszer WMA-n és WMV-n kívüli szerverek üzemeltetésére.

 

Linux: az az óriási előnye, hogy ingyen letölthető. Amennyiben azonban nem tudnánk leszedni (mert nincs olyan ismerősünk, aki ezt megtenné, és felírná CD-re), meg is vehetjük boltban, mégpedig jóval olcsóbban, mint a Win XP-t. Én erre a SoftWare Station-t ajálom (1111.Karinthy Frigyes út 25.; Telefon: +36-1-209-5951 / Fax: +36-1-209-1914). Személy szerint a SuSE jelenleg legújabb, 8.1-es verziójának beszerzését részesíteném előnyben, mert annak a telepítése és használata (most már) egyáltalán nem bonyolultabb, mint a Windows XP-é. Ennek tulajdonképpen a legelső CD-je elég lesz a telepítéshez; a másik kettő (Personal Edition), ill. hat (Professional Edition) nem kell majd ahhoz.

Vásárlás előtt érdemes körülnézni a http://www.suselinux.hu oldalon is, mert egyetemi hallgatók számára többször jelentős, 33%-os árengedménnyel kínálják termékeiket.

A Linux (és, ezen belül, a SuSE), mint írtam, ingyen is letölthető. Sajnos jelenleg csak a SuSE hivatalos FTP szerverén, a ftp://ftp.suse.com címen található meg a 8.1-es verzió, az ún. tükrözéseken nem. Az ezen a szerveren található boot.iso-t írjuk ki  CD-re (címe ftp://ftp.suse.com/pub/suse/i386/8.1/boot/boot.iso), és erről bootoljuk be a rendszert. Ekkor, amennyiben kábelmodemen keresztül csatlakozunk az internetre, akkor azt automatikusan bekonfigurálja (nekünk hozzá se kell nyúlnunk), és a telepítéshez szükséges többi állományt a telepítő már automatikusan tölti majd le az FTP szerverről.

1.2 Pocket PC (zsebszámítógépek, PDA-k)

Nem kell megijedni! Manapság a rádióhallgatásra alkalmas zsebszámítógépek (különösen használtan) már 50 ezer Ft körül kaphatók. Mik ezeknek az előnyei?

Egyértelmű: a mobilitás, valamint (otthon) a később tárgyalandó ActiveSync-es, illetve Wi-Fi csatlakozási mód.

A mobilitás előnyeit nem tárgyalom külön, így essék most szó egy látszólag utópisztikus, ámde a magyar viszonyok között már ma is közel tökéletesen működő és szinte ingyenes (mert általánydíjas!) felhasználásról, a zsebrádió kiváltásáról. Jelen sorok írója már több napja szinte tökéletesen tudja használni a mobiltelefonnal összekötött zsebszámítógépét arra, hogy útközben (!) hallgassa az internetes rádióadókat. Ezt legfeljebb csak egy PC-s notebookkal lehetne megcsinálni, de ott már annak a PDA-hoz képest óriási méretei, súlya és erősen redukált akkumulátor-üzemideje (és a többszörös ára...) problémát jelentenének. Egy notebookot ugyanis nem lehet zsebrevágni, egy PocketPC-t viszont igen, valamint az 1-2 órás üzemidőt csak kevés notebook lépi túl, míg egy PocketPC még alapkiépítésben is simán, amit ráadásul drasztikusan (a köv. linken levő akkumulátor például két és félszeresére!) tovább növelhetünk külső gyártók által gyártott, a gépekbe beépíthető akkumulátorokkal (iPAQ-khoz lásd pl. http://www.doipaq.com/index.htm ill. a http://www.kingrex.net/product/e_pda.htm címet (mindkettő 95 US$ + 5 US$ postaköltség körül árul 2000-2200 mAh akkumulátorokat; a másodikoldalon található teszt-linkek pedig különösen tanulságosak pl. általános, hőmérsékletfüggő, akkumulátor-üzemidő szempontjából). Az http://www.pdainternalbattery.com/ oldal kifejezetten a beépített akkumulátorral rendelkező PDA-khoz kínál (alap, tehát semmi kétszeres-két és félszeres akkura ne nagyon számítsunk) akkumulátorokat. Európában (Németországban) is árulnak már 2000, ill. 2300 mAh-s akkumulátorokat, 100 és 130 euró körüli áron, lásd: http://www.wolfsoft.de/pda/. A beszerelést is vállalják (1-2 óra alatt; a szükséges, a nagykapacitású akkumulátor idő előtti lekapcsolódását megakadályozó, házi módszerekkel elég nehezen beépíthető HyperDrive-val együtt is), így személyesen is megejthetjük a dolgot. Ugyanitt RAM/ROM upgrade is van, lényegesen olcsóbban és gyorsabban (személyesen 1-2 óra), mint pl. a magyar http://www.emasoft.hu/ipaq.htm. (Azért hazánkban is van tisztességes, nem 2 és fél évvel ezelőttről "ittfelejtett" árakkal dolgozó szervizcég, lásd pl. a http://www.flagnet.hu oldalt). A StrongARM PDA-k tipikus akkumulátoros üzemidejéről pedig lásd a http://www.pocketpcmag.com/Jul02/benchmark.asp címen található cikk Battery Runtime Tests, ill. Battery life winners szekcióját. Különösen ennek az alján levő képet ajánlom. XScale gépekre ilyen összefoglaló cikkről nem tudok, az újabb PDA tesztekben viszont külön-külön általában van üzemidő-teszt is, lásd pl. http://www.pocketpcpassion.com/iPAQ/3900/images/3900-32.gif, ami azt igazolja, hogy a PXA250-es processzorok még 400 MHz-en is lényegesen kisebb teljesítményfelvételűek, mint a 206 MHz-en működtetett StrongARM-ok; alegújabb PXA255-ösök pedig kb. 20%-kal még tovább csökkentették a teljesítményfelvételt). Az USB iPAQ bölcsők töltőssé alakításáról lásd pl. a http://ecece.com/info/ipaqcradlemod/ipaqcradlemod.html oldalt.

Természetesen nem csak ilyen felhasználási területei vannak egy zsebszámítógépnek. Sőt, nem is kell hozzá Internet-előfizetés (pl. mobiltelefon), ha megosztott Wi-Fi internetre vagy egy "gazda" PC-re csatlakozik USB-n vagy soros kábelen keresztül (ezekről bővebben később). Ez még az általánydíjas (jelenleg még Vodafone, de sajnos úgy néz ki, nem sokáig) GPRS-előfizetésnél is olcsóbb megoldás. Arról nem is beszélve, hogy egy zsebszámítógépet a rádióhallgatáson kívül ezer és egy más dologra is használhatunk, játékon keresztül videózáson át (alapszintű) Word- és Excel-nézegetésig, szerkesztésig mindenre. Ilyen például még az elektronikus könyvek olvasása, ami jelen sorok kezdetben igen szkeptikus írója számára is igen kellemes és kényelmes megoldásnak bizonyult (egy kézzel nagyon kényelmesen lehet olvasni egy könyvet, nem kell hozzá két kéz. Ez különösen buszon állás közben lehet kényelmes.) A szótárak (amelyek egy része ingyenes, lásd pl. http://www.microsoft.com/reader/downloads/dictionaries.asp) és enciklopédiák kereshető (!) használata csak hab a tortán. Jelen sorok írója pl. komplett angol-német-francia szótárakat, enciklopédiákat (pl. Encarta) hord magánál a zsebszámítógépén. Ez nagyon hasznos tud lenni, ha valamilyen fogalomnak vagy dátumnak gyorsan utána kell nézni. A nem online HTML-alapú hírforrások offline, a Pocket PC kis képernyőjén is remekül látható olvasgatása is ide tartozik. Én ez ügyben leginkább a Mobipocket Readert (http://www.mobipocket.com) kedvelem, mert az ingyenes verzióhoz is (!) járó tartalomszolgáltatás sokkal jobb és érdekesebb, mint pl. az http://www.msn.com/-é vagy az Omega One Journal Bar-é (http://www.omegaone.com/PocketPC/JournalBar.html; lásd még:  http://www.pocketpclife.co.uk/featureddetails.asp?article=304, http://www.tekguru.co.uk/PPC_Reviews/journalbar/), különösen a technikai hírek (The Register) kommentárjai miatt (a Register szerkesztőinek karakteres véleményük van egyes nagy számítástechnikai cégekről, és ezt szerencsére nem rejtik véka alá). Sőt, még az AvantGo jelenleg rendelkezésre álló csatornáinak (amelyekről el lehet mondani, hogy sok van, de a legtöbb csatorna vagy nem tartalmaz semmit, vagy ősrégi, vagy igazából csak online linkeket tartalmaz) kínálatánál is bővebb a Mobipocket Reader e-News kínálata (erről lásd az 1-2 héten belül megjelenő, PDA-s offline tartalomszolgáltatókkal, szótárakkal és e-book olvasási lehetőségekkel foglalkozó új cikkemet, ami itt érhető el!). E-mailben is kérhetünk a Pocket PC-n is jól olvasható ingyenes hírszolgáltatást; a műszaki hírek kedvelőinek például a Fierce Wireless napi-kétnapi rendszerességgel küldött, tartalmas hírlevelét (http://fiercewireless.com/) ajánlom. A PDA mint újságolvasó platform annyira jól sikerült, hogy kényelmessége (nem kell újságokat hajtogatni), tisztasága (nincs az ember kezére kerülő festékanyag) és nem mellesleg ingyenessége (szinte minden újság ingyen fent van) miatt sokkal jobban szeretek PDA_n újságot olvasni, mint papíron. Ezzel szerencsére nem vagyok egyedül; a technikai fejlettségben és a társadalmi trendekben 1-2 évvel (persze ott ez széles, tízmilliós néprétegeket érint, míg nálunk csak pártízezer, a technika iránt érdeklődő embert) előttünk járó Japánban is hasonló a helyzet, lásd a http://www.japanmediareview.com/japan/wireless/1047257047.php cikket.

Játékra jelenleg a Pocket PC platform nem igazán ajánlható az igazán jó játékok kis száma (például a Gameboy Color, ill. Gameboy Advance (SP)-hez képest), valamint amiatt, hogy jelenleg sincs egy tiszta szívvel ajánlható Pocket PC, amelynek ne lenne legalább egy súlyos hibája. Persze, lehet játszani a géppel, de ne várjunk játék-tömeget. Igazság szerint csak a különböző emulátorok (SNES, NES, Gameboy (Color), GBA (kissé lassú), C64 (remek) stb.) jóvoltából vannak igazán elfogadható játékok a gépen. Amennyiben mégis főleg játékok futtatását tervezzük a gépen, ajánlom a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=2269, a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=2154, a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=334, a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=24, a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=128, a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=332, a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=1557 és a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=2411 fórumot (a régebbi gépek kapcsán pedig a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=843-t, a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=338,  a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=169 és a  http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=724), amelyek kifejezetten ebből a szempontból tárgyalja a legjobb Pocket PC-t (bár a nem játékos kedvűek számára is értékes információkat tartalmaznak). A játék-konzolok, illetve a 8 bites háziszámítógépek emulátorainak tárgyalásával kapcsolatban pedig ajánlom a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=2291, a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=356, a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=338 és különösen a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=2244, valamint a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=494 fórumot. Fontos megjegyezni, hogy az Axim nem futtatja ezek közül a Pocket Genesis-t. A http://sourceforge.net/projects/gravcave/ címen pedig egy C++ forráskóddal is rendelkező, nagyon egyszerű játékot találunk. Az Ultima 4 szabad forrású klónját is át kívánják portolni Pocket PC-re, lásd: http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=384. Az MS-DOS-os, a PocketDOS (http://www.pocketdos.com) alatt futó játékok listáját pedig a http://discuss.cewindows.net/ubb/Forum28/HTML/000563.html címen találjuk.

Aug. 2-i upgrade: a ScummVM (http://www.scummvm.org) külön megemlítendő, mint igazán kitűnő, a LucasArts SCUMM értelmezőjével készült játékokat mind PocketPC-n, mind Palm OS-en (), mind DreamCAST-on (ez utóbbi WinCE alapú, ezért konvertálják rá át ilyen gyorsan mind ezt, mind a PocketMVP-t), mind egy sor Unixon (Mac OS X-en is) futtató környezetet. Játékokat hozzá jogtisztán a fenti oldalon (Beneath a Steel Sky extra, teljes verziója; ez szintén ma került fel), illetve a http://www.igijon.com/personales/monkeyg/content/adventures.htm oldalon találunk (ez utóbbi német nyelvű). Már csak az Infocom-utód (van, aki e céget nem ismeri?) Legend Entertainment régi, hagyományos szöveges kaladjátékainak (http://www.waitingforgo.com/legend/;  http://www.legendent.com/games/index.html alul) handheldes futtatását kéne megoldani.

Sajnos pont az, hiányzik a nem túl nagyszámú PDA-s játékok közül, ami csábítóvá tenné a PDA-t mint játékplatformot: a GPRS-es, eseteg Wi-Fi-s  játéklehetőség mások ellen az interneten. Az http://www.overloaded.com kínál egy-két fizetős GPRS-es játékot. Ezen kívül még az igazán nagyszerű Snails említendő meg (http://www.snailsgame.com), valamint egy-két extrapocsék kártyás játék (pl. http://www.dq.com/download.html). Mostanában jött ki egy, a neten keresztül játszható sakkprogram is, ami a http://www.valil.com/chess/downloads.html címről ingyen letölthető. A Pocket Quake-ek szintén Net-képesek (de ki akarna egy, a jelenlegi gépeken még félképernyőn is csak 5-9 FPS-sel "büszkélkedő" Quake-kel játszani?!), lásd pl. http://forums.pocketmatrix.com/viewtopic.php?t=3418. A Rocket Elite (http://www.rocketelite.com/) szintén net-képes.

A Flash 5, illetve 6 (lásd: http://www.pocketpcthoughts.com/forums/viewtopic.php?t=10689) PPC-s verziója lehetővé teszi egyes Flash-es játékok futtatását is, lásd pl. http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=443.

A zsebszámítógépek és az igazi PC-k között (méretben) nincs igazán komoly eltérés például a Toshiba Libretto-sorozatának új, Transmeta PIII processzorral felszerelt gépei kapcsán (mérete: 268 x 167.2 x 20.5mm, súlya 1.1 kg) lásd pl.  http://www.mobileplanet.com/product.asp?cat%5Fname=&cat%5Fid=&dept%5Fid=5347&pf%5Fid=MPN02001&listing=1. A 800 MHz-es, 256M/20G-s (azaz 256M memóriával és 20G merevlemezzel rendelkező), beépített Wi-Fi-s változat ára 2040 US$; Wi-Fi nélkül ez kb. 200$-ral olcsóbb. Ezeket a gépeket a Toshiba nem árulja Japánon kívül, ezért nem található meg az a Toshiba nem japán nyelvű oldalain (sokan ezért nem találják meg, mert automatikusan a toshiba.com-on keresik). A gép történetéről, felhasználóiról, akik, nem mindennapi gépről lévén szó, valóságos szubkultúrát alkotnak, lásd még: http://www.silverace.com/libretto/librettocontent.html). A Libretto mellett talán a Sony új Vaio U3-asa érdemel még figyelmet a VHS kazetta-méretű kategóriában (ez ráadásul kb. kétszáz grammal kevesebbet is nyom (1,8 font), mint a fenti Libretto, plusz még gyorsabb is! Mérete 7.3" x 5.5" x 1.8" (akkuval), azaz 184.5 x 139 x 46.1 mm (a vastagság akkuval értendő)), lásd: http://www.dynamism.com/u3/main.shtml. A 933 MHz-es, 256M/20G-s, Firewire-ral felszerelt változat ára 2000 US$. Beépített Wi-fi-je nincs, de ezért kárpótol a kisebb súlya és a gyorsabb processzora; PCMCIA kártyahelye meg úgyis van, ahova berakhatunk egy Wi-fi kártyát. Ezen felül, a Fujitsu is bejelentett egy, a Wi-Fi verzióban 1800 US$-ba kerülő, "szélesvásznú" szubnotebookot (lásd http://webshop.fujitsupc.com/fpc/Ecommerce/buildseriesbean.do?series=P2), amelynek a mérete 10.6" x 7" x 1.59", tömege pedig 3,4 font, azaz valamivel nagyobb, mint az előző két konkurense.

Ezek teljes értékű PC-k egy VHS-kazetta méretű, azaz többé-kevésbé zsebrevágható dobozban és az iPAQ 54XX-sorozat árának két és félszereséért-háromszorosáért, azaz erősen meggondolandó, hogy vegyünk-e egy 700 dolláros iPAQ-t, amikor 1800 dollárért már valóban egy teljes értékű és viszonylag gyors PC a zsebünkben lehet. Azért írtam azt, hogy "viszonylag", mert azért azt tudnunk kell, hogy az ilyen kategóriájú gépekben (valamint sok, a következőkben ismertetendő Tablet PC-ben) azért használnak 1000 MHz alatti Transmeta processzort és nem tipikusan 2 GHz körüli vagy afölötti AMD-t vagy Intelt, hogy drasztikusan csökkentsék az energiafogyasztást. Így lehetséges az, hogy 1 kg alatti PC-k is 3-4 órán keresztül képesek üzemelni, ami egy 3-4 kg-os, normál notebook esetében még ötször nagyobb kapacitású (azaz lényegesen nagyobb méretű és súlyú) akkumulátorral is nagyon nehezen elérhető. Összehasonlításképp: vannak olyan 1-3 órás üzemidejű nagy notebookok, amelyeknek csak az akkumulátora akkora, mint egy Toshiba Libretto maga. Ez szerintem tisztességes és megfelelő kompromisszum, mert azért az ember nem érzi meg annyira a különbséget 930 és 2500 MHz, mint mondjuk a 4 órás és a 20 perces üzemidő között.

Az ún. Tablet PC-k (tábla PC-k), az utóbbi pár hónap slágerei, még a szóba jöhető alternatíva (a normál notebookok mellett). Sajnos épp az a bajuk, ami egy Pocket PC-nek vagy egy Librettónak nem: a méretük. Az http://www.microsoft.com/windowsxp/tabletpc/default.asp oldalon sokmindent megtudhatunk róluk; itt jópár modellt is megtekinthetünk, különböző gyártóktól. Az árak 2000-2500$-tól kezdődnek, bár egyes gyártók, pl. az Acer nagyon dolgozik az árak letörésén (lásd pl. http://www.tabletpcbuzz.com/forum/topic.asp?TOPIC_ID=1716). Egyéb tablet PC siteok, fórumok címei: http://www.tabletpctalk.com/, http://www.tabletpcbuzz.com/, http://www.tabletpchome.com/, http://www.pocketpcpassion.com/forum/forumdisplay.php?forumid=57.

A Tablet PC-ken belül még kísérleti (értsd: szponzort, mecénást, gyártót kereső) stádiumban vannak az olyan, kétségkívül rendkívül merész projektek, mint pl. az OQO (http://www.oqo.com/; http://news.com.com/2100-1040-883861.html), az Antelope (http://www.antelopetech.com/op.html) és a Tiquit (http://www.tiqit.com/, http://www.palmtopmagazin.de/seiten/873.php3). Ezeknek a projekteknek az eredménye, bár már több éve futnak, még mindig nem jutott el kézzel fogható formában a boltokban, így pl. 2002 egyik, világméretekben is legnagyobb csalódása (lásd pl. http://www.wired.com/news/culture/0,1284,57023-2,00.html) volt. A legjobb OQO-linkgyűjtemény az  http://www.stevebarr.com/cgi-bin/cgiwrap/barrst/goto.pl?oqo címen található; a gépnek a http://groups.yahoo.com/group/oqopc/ címen található (nem túlságosan "pörgős") fóruma, ami főleg azért jó, mert más, hasonlóan "extrém" kezdeményezésekről is esik benne szó.

Persze egy Libretto vagy egy egyéb, egy-másfél kilónál könnyebb subnotebook árban nem versenyezhet egy 200 dolláros iPAQ 1910-zel vagy egy Dell Axim X5-tel, amelyek bizony megérnék az árukat, ha nem jönnének ki pár hónapon belül az új XScale-gépek. (A Viewsonic V35-tel [lásd pl. http://www.pocketpcmag.com/mar03/v35.asp], ami szintén olcsó gép, nem foglalkozom, mert a legtöbb ember véleménye szerint sokkal jobb nála az X5-ös.)

A http://www.pocketpcpassion.com/forum/showthread.php?threadid=26875 és a http://www.pocketpcpassion.com/forum/showthread.php?threadid=20488 címen a laptopokat/notebookokat és a PDA-kat vetik össze.

Ápr. 15-i bővítés: a http://msn-cnet.com.com/2100-1005-996962.html?tag=lh címen található cikkben több, nagy cég tenyérméretű, a fent említett, úgy néz ki, soha meg nem jelenő OQO-hoz hasonló funkcionalitású várható PC-kompatibilis (!) gépeiről is szó esik.

Május 30-i bővítés: a legújabb hírek szerint a HP nem készíti el a 1910/1915-ös gépekhez a Pocket PC 2003 upgrade-t. Nagyon tanulságos a http://www.pocketpcthoughts.com/forums/viewtopic.php?t=12921, mindenek ajánlom az elolvasását!

Május 31-i bővítés: a http://www.bargainpda.com/default.asp?newsID=1395&showComments=true címen találunk egy jó kis összefoglalót az iPAQ 1910/1915-öt követő 19XX-ekről, illetve a 2200-asokról.

Július 23-i bővítés: megjelentek a piacon a kifejezetten olcsó tablet PC-k is. A TDV Vision Visionary V800XPT gépe 799 $, ami alig drágább, mint egy felsőkategóriás normál Pocket PC PDA (az olyan WindowsCE gépekről, mint a 800*600-as, 5"-os képernyővel büszkélkedő Samsung Nexio S160 - lásd http://www.dynamism.com/nexio/index.shtml -, amely a Dynamism kínálatában 1250 dollárért szerepelnek, nem beszélek). Lásd még: http://www.theregister.co.uk/content/54/31768.html.

Július 23-i bővítés: sajnos a 2200, bármilyen jó kis gép, jónéhány problémától szenved (valszeg csak így tudták ilyen olcsón tartani az árát):

-          nincs az oldalán fel/le scrollgomb, ami nem jönne rosszul a könyvolvasásnál

-          a kurzorblokkja hiperérzékeny, sokszor egy nyomást többnek érzékel

-          a képernyője nem olyan jó, mint a 3900/5400/5500, és főleg a 1910-é. Különösen a villogására panaszkodnak. (Lásd még: http://www.pocketpcthoughts.com/forums/viewtopic.php?t=13980; keressünk a ‘shimmer’ szót tartalmazó hozzászólásokra!)

-          a Bluetooth profiljai közaül hiányzik a Headset és a Keyboard, azaz például bluetooth billentyűzettel nem használhatjuk.

Július 23-i bővítés: a 1910 utóda, a 1940, bizonyos tekintetben (sebesség: a benne levő 266 MHz-es Samsung nagyon ott van a topon, sok esetben még a 2210-est is megfogja) nagyon ott van a topon. A képernyője viszont botrányosan rossz (sárgába hajló), lásd: http://www.pocketpcthoughts.com/articles.php?action=expand,15246.

Aug. 11-i bôvítés: a CEWindows mai cikkében ( http://www.cewindows.net/faqs/cf.netperf.htm ) nagyon jól látható, milyen rosszul futott a PPC2002 a PXA250-es gépeken.

Cikkemben rengeteg kiegészítő hardvert soroltam fel. Ezeknek gyűjteménye a http://www.pocketpcmag.com/enc/cat.asp?cat=1&name=Hardware, ill. PDA-k és telefon-PDA kombók esetében a http://www.mobileplanet.com/private/handango/dept.asp?cat%5Fid=902&cat%5Fname=Pocket%20PC&pdept%5Fid=900101, kiegészítők esetében pedig a http://www.mobileplanet.com/private/handango/dept.asp?cat%5Fid=902&cat%5Fname=Pocket+PC&pdept%5Fid=900102 címen található. Egész jól karbantartott listákról van szó, mert például a pocketpcmag-osban szúrópróba-szerűen megnéztem a Belkin legújabb, árletörő Bluetooth Access Point-ját, amit csak kb. 1 hete adtak ki, és már benne volt (a mobileplanet-osban még nem). Ugyanez szoftverekre a http://www.pocketpcmag.com/enc/cat.asp?cat=2&name=Software és a http://www.handango.com/PlatformSoftware.jsp?siteId=1&platformId=2 címen érhető el, a kapcsolódó szolgáltatásokra (hol vehetünk zsebgépet stb.) pedig a http://www.pocketpcmag.com/enc/cat.asp?cat=3&name=Service címen. A http://ppc4you.com/ oldalon is érdemes körülnézni.

Április 8-i hír: a http://www17.tomshardware.com/network/20030408/index.html címen megtalálható a http://www.tomshardware.com Belkin BT AP-bemutatója. A gép jelenlegi ára 110 és 150 dollár között van.

Érdemes megemlíteni, hogy ma már a Pocket PC-k is elfogadott demo platformnak számítanak. Ha megnézzük például a http://www.pouet.net/prod.php?which=7156 oldalon tárgyalt demót, amelynek a kritikus részeit assembly nyelven írták, demóít, garantáltam leesik az állunk. (A táblázat tetején levő Pocket PC linkre - lásd http://www.pouet.net/prodlist.php?platform=PocketPC - klikkelve más demókat is találunk, de az itteni darabok jelen pillanatban, február közepén, lényegesen gyegébbek. Egyesek egyenesen azért kerültek ide, mert multiplatform, Perl (!!) nyelven írt demókról van szó).

Mire figyeljünk a gép beszerzésénél? Első és legfontosabb: a benne levő processzor. Ennek (Strong)ARM-nak vagy XScale-nek kell lennie. A régebbi MIPS, illetve SH3 processzorral felszerelt zsebszámítógépeket inkább kerüljük, mert jelenleg csak az GSPlayer létezik rájuk, a lényegesen megbízhatóbb WMP 8.0/8.5 nem. Ilyen nem ajánlott (nem ARM/XScale) gépek pl. a HP viszonylag olcsó, használtan 30-40 ezer körül kínált, régi, csapnivaló Jornada gépei (pl. a 525, lásd http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=7188; ezek az 500-as sorozat "fekete bárányai" a DSTN, 256 színű képernyővel és az SH-3-as processzorral; az újabb Jornadák, pl. az 565-ös, már jobbak, lásd pl. http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=182), a Hitachi régebbi típusai (pl. a 105-ös), vagy a Siemens mobiltelefonnal egybeépített SX45(i) zsebszámítógépe. Hasonlóképp kerülendő a nagyon olcsó (Mo.-n jelenleg kb. br. 65e) Casio BE-300, mert ez nem szabványos (lásd pl. http://www.pocketpcmag.com/Nov01/BE300.asp, http://www.pda-review.co.uk/casio-be300.html, http://www.neoseeker.com/Articles/Hardware/Reviews/casiobe300/, http://www.hardwarecentral.com/