(Multimédia
(rádióhallgatás)-megközelítésben)
Verzió: 2003. 08. 09. 17:22
Figyelem! Ez a cikk még nem végleges, ezért a szerkesztési
pongyolaságokért, ismétlésekért, esetleges ellentmondásokért (új információk
feltűnésekor lehet, hogy a régiket nem mindenhol korrigáltam a cikk mérete
miatt) felelősséget nem vállalok. Kizárólag azért teszem közzé a cikket
ebben az állapotában, mert már így is rengeteg hasznos információt tartalmaz.
A T. Olvasók figyelmébe egyéb PDA-s tanulmányaimat és cikkeimet
is ajánlom, például az itt elérhető, e-News-olvasással
kapcsolatosat.
Belekezdtem egy, a legújabb PPC-ket és Palmokat
összehasonlító tesztsorozat írásába. Itt található
a legelső verzió.
Pár fotót is csináltam a birtokomban levő
(saját) zsebszámítógépeim egyikéről-másikáról. Itt
taláhatók - még szöveg nélkül. Majd ezekről is sokat írok, különösen
az Apple Newton-ról.
Figyelem! A cikk írásának kezdete (és az abban
található információk egy részének ilyen kora) miatt hamarosan a cikket
teljesen újraírom és témakörönként szétdarabolom. Addig is, ajánlom mindenki
figyelmébe a két legújabb, a memóriakártyák
fogyasztásával ill. sebességével, valamint az elérhető MP3 recorderekkel kapcsolatos, aug. 9-i cikkem.
(More to come!)
2004. január 20-i update:
sajnos a cikk borzasztó elavult (pl. ma már egyáltalán nem érdemes 3630-ast
venni, mert az újabb modellek áramélyrepülésben van). Addig is, ajánlom
elolvasásra pár újabb cikkemet: http://www.pdamania.hu/content.php3?&id=1840&do=1,
http://www.pdamania.hu/forum/forum1.php3?szuro=1&topic=5143
!
Nagy
fába vágtam a fejszém, amikor egy (remélhetőleg) közérthető,
ugyanakkor a lehető legtöbb és legaktuálisabb információt tartalmazó cikk
írásába kezdtem. Nem gondoltam volna az elején, hogy ilyen óriás méretűvé
duzzad, hiszen menet közben születtek új és új fejezettervek, új és még újabb
ötletek. Amit átnyújtok a
A cikk nagy vonalakban az
internetes rádiók hallgatásáról szól, ugyanakkor igyekeztem azt modulárisan és
a lehető legátfogóbban megírni, így az egyes fejezetek gyakorlatilag a
többitől teljesen függetlenül is használhatók. Az Internet-előfizetéssel,
-megosztással vagy a rádióadó-szerverek telepítésével és használatával
foglalkozó részek egymástól teljesen függetlenül olvashatók. Ez azt is jelenti,
hogy a bennünket egyáltalán nem érdeklő részeket nyugodtan átugorhatjuk.
Aki PC-t szeretne venni vagy azzal rádiózni, az például nyugodtan átugorhatja
az ajánlott Pocket PC-kről és az okos mobiltelefonokról szóló részt, és
viszont.
Nagyon fontos, hogy a cikkben
szereplő információanyag mesze túlmutat egy "egyszerű" rádióhallgatós
írás tényanyagán. Így, azoknak is kifejezetten ajánlom az elolvasását, akik
egyáltalán nem akarnak rádiót hallgatni, hanem csak valami noteszgépet vagy
jobbfajta mobiltelefont venni, esetleg internetre előfizetni.
Hogy némi
következetességet, egymásra építő szerkezetet csempésszek az eleve
független részekből állóra, modulárisra tervezett írásba, a következő
sorrendben dolgoztam ki az egyes témákat. Ennek oka az, hogy, legalábbis a
legelején, a sorrend fontos, hiszen rádiót hallgatni csak úgy tudunk, ha 1,
veszünk egy számítógépet; 2, azt az Internetre kötjük és 3, telepítünk egy
szoftvert, ami lejátssza majd nekünk a műsort. A többi fejezet már
egymástól függetlenül és tetszőleges sorrendben olvasható, hisz azok olyan
pótlólagos tippekről, trükkökről szólnak, amelyek nem feltétlenül
szükségesek (viszont roppant hasznosak tudnak lenni) a rádióhallgatáshoz.
1, az internetes
rádióadások vételére alkalmas számítógépek bemutatása
2, az Internet-előfizetés
3, milyen programokkal
lehet rádiót hallgatni?
4, hogyan oszthatjuk meg az
Internet-előfizetést? (vezetékesen, ill. anélkül)
5, ha nincs számítógépünk,
hogyan oszthatjuk meg a szomszédokkal magát a hangot, szinte ingyen?
(vezetékesen, ill. anélkül)
6, hogyan relézhetünk egy
már létező rádiót, vagy akár hogyan alapíthatunk egy saját internetes
adót?
Segítségképpen, a következő
kérdezz-felelek alapján mindazok, akik nem akarják átrágni magukat a több tíz
oldalon, rögtön megtalálhatják a nekik szánt részt. A következők alapján
válasszuk ki azt:
·
van
már számítógépünk, de még nincs internet-előfizetésünk? Ha nem, akkor
kezdjük az első fejezettel. Ha igen, akkor beleolvashatunk abba, de
igazából csak a második fejezettől lesz számunkra igazán érdekes a cikk.
·
van
már számítógépünk és Internet-előfizetésünk is, de szeretnénk venni mellé
még egyet, hogy azon csak a rádió menjen? Ekkor az 1. és a 4. fejezet lesz
igazán érdekes számunkra.
·
szeretnénk
zsebrádióként, akár a kocsiban használni a számítástechnika legújabb
eredményeit. Ekkor számunkra az 1. fejezet zsebszámítógépekkel és modern
"okos" mobiltelefonokkal, ill. a 2. fejezet GPRS-sel foglalkozó része
lesz a legfontosabb.
·
van
már internet-előfizetésünk is, de még nem tudjuk, hogy lehet rádiót hallgatni?
Nézzük meg a 3. fejezetet.
·
ha
nincs számítógépünk és nem is akarunk venni, ugyanakkor a szomszédban lakik
valaki, akinek a számítógépén mindig rádiót hallgat. Hogy ossza meg velünk az
élvezetet? Az 5. fejezet alapján.
·
szeretnénk
relézni a rádiót, hogy tehermentesítsük a már működő szervereket vagy
az internet-csatlakozásunkat. Ezt hogy tehetjük meg? A 6. fejezet alapján.
Ez csak egy kis ízelítő
volt abból, hogy kiknek mit nyújthat a cikk. Vágjunk is bele! Az első
fejezet a legfontosabb dologról, az internetes rádiók vételére alkalmas
számítógépekkel foglalkozik. Áttekinti, hogy ezek milyenek (csodálkozni fogunk,
hogy milyen sokféle, akár 10-15 éves gép alkalmas erre a feladatra!), majd ezen
gépek egy részhalmazával (PC-k és zsebszámítógépek, illetve "okos"
mobiltelefonok) kiemelten foglalkozik vásárlási tanácsok címén.
A következő részben
arról lesz szó, hogy mely számítógépekkel számíthatunk az internetes
rádióadások vételére.
Ez a listát semmiképp nem
vásárlási tanácsnak kell tekinteni; átlagos, mindennapi felhasználásra ma
ugyanis csak IBM kompatibilis PC-t (a
következőkben az új fogalmakat dőlt betűvel írjuk az első
előfordulásukkor, és a cikk végén, a 2. Függelékben magyarázzuk el.
Emellett érdemes a http://computer.howstuffworks.com
címen is körülnézni.),
esetleg zseb-PC-t vagy valamilyen okos mobiltelefont érdemes venni.
Azért törekedtem mégis a
lehető legteljesebb lista közzétételére, mert előfordulhat, hogy már
van olyan számítógép otthonunkban vagy rokonságunknál, amiről nem is
sejtjük, hogy bizony azzal is hallgathatunk internetes rádiókat. Gondoltuk
volna, hogy akár a gyerekek által használt játékkonzolokon, vagy a polc alján
évek óta érintetlenül heverő, már rég elfelejtett Amigán is hallgathatunk
rádiót? Természetesen ez nem jelenti azt, hogy játékkonzolt vegyünk akkor, ha
még nem lenne számítógépünk, és csak rádiót akarunk hallgatni (játszani pedig
nem). Egy használt, elavult, ám a rádióvételre még alkalmas, 100-400 MHz-es, pár ezerért megszerezhető
PC messze a legköltséghatékonyabb megoldás.
Nos, a lista a következő:
·
Bármilyen 6-7 évesnél újabb, Internet-eléréssel
rendelkező IBM PC (kompatibilis) számítógépen hallgathatunk rádiót. Azért van
a 6-7 éves határ, mert 1997-től kezdődően váltak általánossá a
legalább 100 Megahertzes Pentium I számítógépek, miközben az azt
megelőző PC-k szinte teljesen kikoptak a piacról. A gépen futó ún. operációs rendszer lehet akár Windows,
akár Linux, illetve bármi más. A 3.
fejezetben ezen két operációs rendszer esetében van komplett telepítési leírás.
PC-kkel mind MP3, mind WMA, mind Real szabványú rádióadásokat hallgathatunk. Windows operációs
rendszer alatt ezen felül a Világrádiót
is igénybe vehetjük.
·
Bármilyen, Net-eléréssel rendelkező PocketPC
2000/2002, illetve Windows CE 3.0 operációs rendszerrel és StrongARM/XScale/MIPS processzorral bíró zsebszámítógép. Ezekkel mind
SHOUTcast (MP3), mind a jelenleg
legelterjedtebb WMA8 (Windows Media
Player)-adásokat hallgathatjuk, ráadásul mobilan is. (Figyelem! A SHOUTcast-ot szinte senki se írja
helyesen. A legújabb, 2003 májusi Magyar PC Magazinban például az összes
előfordulásában rosszul írják: egyszer SouthCast-nak, másszor Shotcast-nak. Ezt
vegyük figyelembe, ha pl. Google-on keresünk a technikára, mert a google
inteligens helyesírás-korrigáló része nem fogja kijavítani a fentieket!)
·
Az "okos" mobiltelefonok legújabb
generációja (Nokia 7650, 3650, Sony-Ericsson P800). Ezek önmagukban, GPRS-en keresztül, képesek internetes
rádióadók lejátszására (sajnos jelenleg "csak" RealAudio-ra).
·
Bármilyen, Net-eléréssel, Power PC processzorral és
OS X operációs rendszerrel rendelkező Macintosh számítógép. Ezekre is
létezik Windows Media Player. Sajnos ennek Macintosh-os változatára rengetegen
panaszkodnak (lassúság, megbízhatatlanság stb.), lásd pl. http://download.com.com/3302-2200-8407127.html.
Egyéb, ismert lejátszó pl. az Audion3 ( http://www.panic.com/audion/
), amely (csak) MP3-alapú adásokat képes lejátszani.
·
Bármilyen, Net-eléréssel rendelkező Commodore
Amiga számítógép. A legrégebbi típusok is működni fognak (Amiga 1200-tól
kezdődően). Ezekkel kizárólag MP3 adásokat hallgathatunk. Az amigás
natív MP3-lejátszókat a http://www.amigau.com/c-music/mp3.htm
oldalon foglalják össze. Ezek közül a legfontosabb az AmigaAMP (http://www.amigaamp.de/), amelynek legújabb,
2.9-es verziója élő SHOUTcast adások vételére is képes. A platformra most
jött ki az Aminetradio legújabb verziója, ami szintén támogatja az internetes
broadcast-adások vételét.
Ha valaki Linuxot (és azon mplayer-t) szeretne
futtatni a gépén, akkor Power PC processzorral felszerelt Amiga esetében azt a Linux/APUS, illetve
Linux/PPC oldalain, a http://www.linuxppc.com,
illetve http://www.linuxppc.org
címen, találhatja meg. Ugyanez Motorola
680x0-alapú gépeknél a http://www.linux-m68k.org/
található.
·
Net-eléréssel rendelkező Xbox játékkonzol,
jelenleg kötelezően úgynevezett mod-chippel. A cikk megjelenésekot
lehetséges, hogy már arra se lesz szükség, amennyiben a Neo Project (http://www.theneoproject.com/) esetleg
újra elindul (lásd még: http://www.origo.hu/techbazis/hardver/20030107xbox.html).
A http://www.xboxmediaplayer.de
címen találhatjuk meg az élő MP3-at és WMA-t is támogató lejátszót. Aki
mégis inkább Linuxra (és mplayer-re) vágyik, az megpróbálkozhat a http://xbox-linux.sourceforge.net/
címmel. Az mplayer Xboxon simán lejátssza a WMA-s adásokat is.
·
Net-eléréssel rendelkező PlayStation 2
játékkonzol. Natív (nem Linuxos) élő MP3-lejátszó programok közül pl. a
Qcast Tuner említendő meg (http://www.golem.de/0209/21671.html).
Linuxos lejátszók (mplayer!) esetében a gyártó, a Sony hivatalos Linux
rendszerével is megpróbálkozhatunk.
·
Net-eléréssel rendelkező Sega Dreamcast. Ennek
hivatalos browsere állítólag támogatni fogja az MP3-alapú élő adásokat.
Lásd még: http://www.blueskynet.as/sega/.
Ahogy
látható, az internetes rádiók hallgatása gyakorlatilag
A
fenti listából látható, hogy sokféle számítógéppel hallgathatunk internetes
rádióadókat. Ahogy már a számítógép-típusok felsorolása esetén megemlítettem,
ma messze a legköltséghatékonyabb megoldás a PC. Ezért ezzel kezdem a listát.
A
másik, igen fontos csoport, különösen az általánydíjas GPRS idején, a zsebszámítógépeké,
ill. az okos mobiltelefonoké. Amennyiben nem csak otthon, hanem akár az utcán,
kocsiban is szeretnénk hallgatni internetes rádióadókat, akkor érdemes
beruháznunk egy ilyen szerkezetbe (és egy GPRS-képes telefonba, ami ma már nem
túl drága). Ráadásul, ezek a gépek sokminden másra is használhatók (majdnem
ugyanannyi mindenre, mint egy PC).
Egyéb
típusokkal itt nem foglalkozom, vagy elavultságuk és nehéz beszerezhetőségük,
vagy "célgép" voltuk (ilyenek a játékkonzolok) miatt.
Ahogy
már említettem, nem kell az internetes rádióadók használatához a legmodernebb,
a számítógépes szlengben "erőmű" szóval illetett, legalább 200 ezer
Ft-ba kerülő géppel rendelkeznünk. Tökéletesen megteszi majd egy 10-20
ezer Ft-os is. Egyetlen egy a kikötés: legalább
100 MHz-es Pentium I processzorral kell hogy rendelkezzen. Ennél régebbi (pl.
486-os, 386-os) gépek már alkalmatlanok a rádióhallgatásra, de ilyen gépeket
már használtan se nagyon kapunk, annyira régiek.
Mivel
ilyen kategóriájú gépeket újonnan nem kapni, nyugodtan vehetünk használtat.
Vagy körbekérdezhetjük a rokonságot, hátha van valakinél egy elfekvő
darab.
Persze
egy ilyen korú és teljesítményű géptől nem várhatunk (a tökéletes
rádióhallgatáson kívül) túl sokat. Megfelel majd, ha azt a rádió hallgatásán és
internetezésen (böngészés, levelezés), esetleg régebbi szövegszerkesztők,
táblázatkezelők használatán kívül nem nagyon akarjuk másra használni, azaz
például nem akarunk a legújabb, legmodernebb játékokkal játszani.
Használt
számítógépek, garanciával, többek között a Bp. XI. ker. Bertalan Lajos u. 19
alatti boltban kaphatók. Telefonszám: 06/30/9-483-418. Itt kulcsra szerelt,
azonnal működőképes konfigurációkat kaphatunk, fillérekért,
garanciával. Egyéb boltok listáját a http://alag3.mfa.kfki.hu/dcsabas/hardware/ceglist.htm
címen nézhetjük meg.
Új
számítógépet gyakolatilag bármelyik olcsó nagyáruházban vehetünk (TESCO,
Electro World stb.), az árak nem nagyon térnek el egymástól, és ezek a
konfigurációkat viszonylag jutányos áron kapjuk meg (azaz nem járnánk sokkal
jobban, ha alkatrészenként vásárolnánk meg a gépet, és úgy rak(at)nánk össze).
Teljes gépek vásárlásnál csak arra figyeljünk, hogy a fent nevezett áruházak
P4-es gépekként hirdetik a lényegesen kisebb teljesítményű P4 Celeron gépeket. Celeron-os gépet
semmiképp ne vegyünk, mert ugyanabban az árkategóriában (és egy igazi P4-nél
lényegesen olcsóbban) kapunk AMD Athlon processzorral felszerelt gépet is,
amely kb. másfélszer-kétszer gyorsabb.
Nyugaton
is vásárolhatunk gépeket (bár, azok mérete stb. miatt inkább csak a mobilabb
gépeket érdemes nyugatról hoz(at)ni; általánosságban úgy is elmondható, hogy a
laptopok, de különösképp palmtopok, mobil telefonok sokkal olcsóbbak Nyugaton,
mint nálunk), a legolcsóbb helyek a http://www.warehouse.com/,
a http://www.computers4sure.com/,
a http://www.amazon.com.
Mivel
a PC-kkel ezer és egy magyar nyelvű könyv, újság foglalkozik, így nem írom
le részletesen, milyen alkatrészekből épül fel és azokból mit érdemes
venni. Nagyon ajánlom a http://www.angelfire.com/nh/secret/
oldalon ismertetett The Secret Guide to
Computers című könyvet: kifejezetten akkurátus és naprakészen tartott könyvről
van szó, ami nagyon jó áttekintést ad a számítástechnika jelenlegi állásáról. Lehetőleg
ne az ezen az oldalon levő oldalait nézzük meg, mert azok nagyon gyenge
minőségűek (Word-ből exportálták ki őket; ha mégis ezek
mellett maradnánk, akkor ajánlom gyorsjavításként a HTML oldalak forrásának
lekérését, és az első kb. 720 sor levágását (egészen odáig, hogy </td> </tr> </table> </div>,
ahol van egy-egy, ill. a végén két soremelés a tag-ek között). A maradékot
kirakva egy HTML fájba, és azt megnyitva, az már normálisan fog kinézni). Az
egész könyvet (és nem csak a részleteit!) megtaláljuk a http://www.secretguide.net/ címen.
Ugyancsak
ajánlom a http://www.viewz.com/aol/guides/buyingguides.shtml
címen található leírásokat, amelyek jó öszefoglalói az asztali gépek operációs
rendszereinek és hardverének.
Július
11: a SZEX (Sulinet gépvásárlási program) keretében is vehetünk gépet, ekkor 60
000 Ft-ot visszaigényelhetünk az adóból. Arra azonban figyeljünk, hogy amit
nyerünk a vámon, azt könnyen elvesztjük a réven, ugyanis a Sulinet Express
keretében árult gépek (ill. elektronikai eszközök) jellemzően 15-20, de néha akár 50%-kkal
is drágábbak, mint ugyanabban a boltban, ugyanakkor (!!) árult, nem Sulinet
Express-es konfigurációk, alkatrészek. Így legalábbis kérdéses, hogy van-e
egyáltalán értelme ennek az egésznek (hiszen jóval drágábban vásárolhatunk,
mint amúgy), vagy ez is olyan bombasztikus, szavazó-csalogató, ámde
gyakorlatilag sok esetben használhatatlan bejelentés volt, mint például az
internet-előfizetések 25%-os állítólagos csökkentése, ami sok szolgáltató
(pl. a UPC, ami azért nem kispályás szolgáltató) áraiban egyáltalán nem
látszott meg. Lásd még: http://www.hwsw.hu/perl/ultimatebb.cgi?ubb=get_topic&f=22&t=000115,
http://www.ma.hu/page/cikk/ac/0/47358/1,
http://index.hu/velemeny/jegyzet/folio/.
Ha
megvan a PC-nk, akkor még operációs rendszert kell rá telepítenünk (hacsak a
boltban nem kapunk a géphez). Mi itt mindkét komoly PC-s operációs rendszerrel,
a Windows-zal és a Linux-szal is foglalkozunk.
Windows:
lehetőleg Windows XP-t szerezzünk be, mert az előző verziók vagy
megbízhatatlanok (Win 95/98/Me), vagy nem, vagy csak igen korlátozottan
alkalmasak például játékok futtatására (Windows NT vagy Windows 2000).
Ráadásul, a régi verziók még az új hardvereszközöket sem kezelik (pl. a Win95,
a Win 98 első kiadása, illetve az NT nem kezeli az USB-s eszközöket, ami
bizony nagyon komoly hiba).
Sajnos
a Windows XP bolti ára igen magas, de ezt kétféleképp is orvosolhatjuk:
·
vegyünk ún. OEM (Original Equipment Manufacturer) verziót
akár a Windows XP Home verzióból (nettó átlagár 22 ezer), akár a Professional-ból
(nettó átlagár 35 ezer). Tulajdonképpen a Home verzió szinte
Ennek az otthoni verziónak a ma 22 ezer Ft körüli ára már elfogadható,
ugyanakkor mindenképp megjegyzendő, hogy csak úgy vegyünk ilyet, ha jól
tudjuk, hogy a következő másfél-két évben garantáltan nem cseréljük le a
gépünk egyetlen egy főegységét sem, ugyanis az OEM verzióban pont az a
lényeg, hogy csak egy bizonyos konfigurációhoz lehet egyszer installálni, és ha
az megváltozik (pl. lecseréljük az alaplapot), akkor már nem lehet tovább
használni. Viszont, amennyiben a jelenleg elérhető csúcsprocesszornál,
-alaplapnál épp csak egy fokkal lassabb, ámde emiatt feleannyiba kerülő
processzort veszünk (AMD XP-ből pl. a jelenleg nettó 39e Ft-os 2400-ast
érdemes venni, mert a csúcsmodell 2800-as 80-90e, ha éppen lehet kapni; Intelből
2.53/533-ast, ami most n. 57e, miközben a jelenlegi sztár, a 3.06 GHz-es, nettó
140-160 körül van) akkor biztosak lehetünk abban, hogy az legalább két évig
használható marad az addig kiadandó programokkal.
·
ha felsőoktatási intézménybe járunk, vagy ott
oktatunk, akkor az ún. Campus szerződés (http://www.campus.hu/;
telefon: 279-2880) értelmében 3000 Ft-ért szert tehetünk egy XP-re és egy
Office-ra (valamint pár, kisebb programra), amikkel kapcsolatban ráadásul
nincsenek olyan megkötések, mint az előzőleg tárgyalt OEM verziók
kapcsán. Amennyiben gépünket (vagy legalábbis alaplapját/processzorát) 2001
októbere előtt vásároltuk (és ezt számlákkal igazolni is tudjuk), akkor
nincs több teendőnk. Ha viszont újabb a gép, akkor be kell szereznünk
valami "kamu" operációs rendszert, hogy jogtisztán feltehessük az XP-t. Én erre
a célra a Windows 95-öt ajánlom, mert ezt már 3000-4000 Ft-ért megkapjuk.
A Windows XP
installálása nagyon egyszerű, és nagyon sok cikk, könyv foglalkozik vele,
így külön nem térek ki rá. Ajánlom például a Computer Panoráma Windows XP
Különszámát (2002 november; amennyiben újságosnál már nem találnánk, akkor a rendelési
telefonszám: 4566964), az elmagyarázza, és egy csomó plusz információval is
szolgál.
Esetleg, amennyiben
mindenképp WMA-alapú adásokat szeretnénk adni, mégpedig a lehető legtöbb
kliensnek, akkor egyetlen egy lehetőségünk van: a Windows Server 2003 használata.
Ez most, amíg nincs végleges változata, ingyenes, ugyanakkor például játékok
futtatására nem igazán alkalmas (dehát ki játszana egy kifejezetten
rádiószervert üzemeltető, egy szerverszobában, messze levő gépen?).
Letöltésével, installálásával, a médiaszerver konfigurálásával kapcsolatban
lásd a 6. fejezetet. Itt erre külön nem térek ki, mert elég kicsi a valószínűsége,
hogy rá fanyalodunk, hiszen a most tárgyalandó Linux inherensen jobb és
kényelmesebb rendszer WMA-n és WMV-n kívüli szerverek üzemeltetésére.
Linux:
az az óriási előnye, hogy ingyen letölthető. Amennyiben azonban nem
tudnánk leszedni (mert nincs olyan ismerősünk, aki ezt megtenné, és
felírná CD-re), meg is vehetjük boltban, mégpedig jóval olcsóbban, mint a Win
XP-t. Én erre a SoftWare Station-t ajálom (1111.Karinthy Frigyes út 25.; Telefon:
+36-1-209-5951 / Fax: +36-1-209-1914). Személy szerint a SuSE jelenleg
legújabb, 8.1-es verziójának beszerzését részesíteném előnyben, mert annak
a telepítése és használata (most már) egyáltalán nem bonyolultabb, mint a
Windows XP-é. Ennek tulajdonképpen a legelső CD-je elég lesz a
telepítéshez; a másik kettő (Personal Edition), ill. hat (Professional
Edition) nem kell majd ahhoz.
Vásárlás
előtt érdemes körülnézni a http://www.suselinux.hu
oldalon is, mert egyetemi hallgatók számára többször jelentős, 33%-os
árengedménnyel kínálják termékeiket.
A
Linux (és, ezen belül, a SuSE), mint írtam, ingyen is letölthető. Sajnos
jelenleg csak a SuSE hivatalos FTP szerverén, a ftp://ftp.suse.com
címen található meg a 8.1-es verzió, az ún. tükrözéseken nem. Az ezen a
szerveren található boot.iso-t írjuk ki
CD-re (címe ftp://ftp.suse.com/pub/suse/i386/8.1/boot/boot.iso),
és erről bootoljuk be a rendszert. Ekkor, amennyiben kábelmodemen
keresztül csatlakozunk az internetre, akkor azt automatikusan bekonfigurálja (nekünk
hozzá se kell nyúlnunk), és a telepítéshez szükséges többi állományt a telepítő
már automatikusan tölti majd le az FTP szerverről.
Nem kell megijedni!
Manapság a rádióhallgatásra alkalmas zsebszámítógépek (különösen használtan)
már 50 ezer Ft körül kaphatók. Mik ezeknek az előnyei?
Egyértelmű: a
mobilitás, valamint (otthon) a később tárgyalandó ActiveSync-es, illetve Wi-Fi csatlakozási mód.
A mobilitás előnyeit
nem tárgyalom külön, így essék most szó egy látszólag utópisztikus, ámde a
magyar viszonyok között már ma is közel tökéletesen működő és szinte
ingyenes (mert általánydíjas!) felhasználásról, a zsebrádió kiváltásáról. Jelen
sorok írója már több napja szinte tökéletesen tudja használni a mobiltelefonnal
összekötött zsebszámítógépét arra, hogy útközben (!) hallgassa az internetes
rádióadókat. Ezt legfeljebb csak egy PC-s notebookkal
lehetne megcsinálni, de ott már annak a PDA-hoz képest óriási méretei, súlya és
erősen redukált akkumulátor-üzemideje (és a többszörös ára...) problémát
jelentenének. Egy notebookot ugyanis nem lehet zsebrevágni, egy PocketPC-t
viszont igen, valamint az 1-2 órás üzemidőt csak kevés notebook lépi túl,
míg egy PocketPC még alapkiépítésben is simán, amit ráadásul drasztikusan (a
köv. linken levő akkumulátor például két és félszeresére!) tovább
növelhetünk külső gyártók által gyártott, a gépekbe beépíthető
akkumulátorokkal (iPAQ-khoz lásd pl. http://www.doipaq.com/index.htm
ill. a http://www.kingrex.net/product/e_pda.htm
címet (mindkettő 95 US$ + 5 US$ postaköltség körül árul 2000-2200 mAh
akkumulátorokat; a másodikoldalon található teszt-linkek pedig különösen
tanulságosak pl. általános, hőmérsékletfüggő, akkumulátor-üzemidő
szempontjából). Az http://www.pdainternalbattery.com/
oldal kifejezetten a beépített akkumulátorral rendelkező PDA-khoz kínál (alap,
tehát semmi kétszeres-két és félszeres akkura ne nagyon számítsunk)
akkumulátorokat. Európában (Németországban) is árulnak már 2000, ill. 2300
mAh-s akkumulátorokat, 100 és 130 euró körüli áron, lásd: http://www.wolfsoft.de/pda/. A beszerelést
is vállalják (1-2 óra alatt; a szükséges, a nagykapacitású akkumulátor idő
előtti lekapcsolódását megakadályozó, házi módszerekkel elég nehezen beépíthető
HyperDrive-val együtt is), így személyesen is megejthetjük a dolgot. Ugyanitt
RAM/ROM upgrade is van, lényegesen olcsóbban és gyorsabban (személyesen 1-2
óra), mint pl. a magyar http://www.emasoft.hu/ipaq.htm.
(Azért hazánkban is van tisztességes, nem 2 és fél évvel ezelőttről
"ittfelejtett" árakkal dolgozó szervizcég, lásd pl. a http://www.flagnet.hu oldalt). A StrongARM PDA-k tipikus
akkumulátoros üzemidejéről pedig lásd a http://www.pocketpcmag.com/Jul02/benchmark.asp
címen található cikk Battery Runtime
Tests, ill.
Természetesen nem csak
ilyen felhasználási területei vannak egy zsebszámítógépnek. Sőt, nem is
kell hozzá Internet-előfizetés (pl. mobiltelefon), ha megosztott Wi-Fi internetre
vagy egy "gazda" PC-re csatlakozik USB-n vagy soros kábelen keresztül (ezekről
bővebben később). Ez még az általánydíjas (jelenleg még Vodafone, de
sajnos úgy néz ki, nem sokáig) GPRS-előfizetésnél is olcsóbb megoldás.
Arról nem is beszélve, hogy egy zsebszámítógépet a rádióhallgatáson kívül ezer
és egy más dologra is használhatunk, játékon keresztül videózáson át (alapszintű)
Word- és Excel-nézegetésig, szerkesztésig mindenre. Ilyen például még az
elektronikus könyvek olvasása, ami jelen sorok kezdetben igen szkeptikus írója
számára is igen kellemes és kényelmes megoldásnak bizonyult (egy kézzel nagyon
kényelmesen lehet olvasni egy könyvet, nem kell hozzá két kéz. Ez különösen
buszon állás közben lehet kényelmes.) A szótárak (amelyek egy része ingyenes,
lásd pl. http://www.microsoft.com/reader/downloads/dictionaries.asp)
és enciklopédiák kereshető (!) használata csak hab a tortán. Jelen sorok
írója pl. komplett angol-német-francia szótárakat, enciklopédiákat (pl. Encarta)
hord magánál a zsebszámítógépén. Ez nagyon hasznos tud lenni, ha valamilyen
fogalomnak vagy dátumnak gyorsan utána kell nézni. A nem online HTML-alapú
hírforrások offline, a Pocket PC kis képernyőjén is remekül látható
olvasgatása is ide tartozik. Én ez ügyben leginkább a Mobipocket Readert (http://www.mobipocket.com) kedvelem, mert
az ingyenes verzióhoz is (!) járó tartalomszolgáltatás sokkal jobb és
érdekesebb, mint pl. az http://www.msn.com/-é
vagy az Omega One Journal Bar-é (http://www.omegaone.com/PocketPC/JournalBar.html;
lásd még: http://www.pocketpclife.co.uk/featureddetails.asp?article=304,
http://www.tekguru.co.uk/PPC_Reviews/journalbar/),
különösen a technikai hírek (The Register) kommentárjai miatt (a Register
szerkesztőinek karakteres véleményük van egyes nagy számítástechnikai
cégekről, és ezt szerencsére nem rejtik véka alá). Sőt, még az
AvantGo jelenleg rendelkezésre álló csatornáinak (amelyekről el lehet
mondani, hogy sok van, de a legtöbb csatorna vagy nem tartalmaz semmit, vagy ősrégi,
vagy igazából csak online linkeket tartalmaz) kínálatánál is bővebb a
Mobipocket Reader e-News kínálata (erről lásd az 1-2 héten belül megjelenő,
PDA-s offline tartalomszolgáltatókkal, szótárakkal és e-book olvasási lehetőségekkel
foglalkozó új cikkemet, ami itt érhető el!). E-mailben
is kérhetünk a Pocket PC-n is jól olvasható ingyenes hírszolgáltatást; a műszaki
hírek kedvelőinek például a Fierce Wireless napi-kétnapi rendszerességgel
küldött, tartalmas hírlevelét (http://fiercewireless.com/)
ajánlom. A PDA mint újságolvasó platform annyira jól sikerült, hogy
kényelmessége (nem kell újságokat hajtogatni), tisztasága (nincs az ember
kezére kerülő festékanyag) és nem mellesleg ingyenessége (szinte
Játékra jelenleg a Pocket
PC platform nem igazán ajánlható az igazán jó játékok kis száma (például a
Gameboy Color, ill. Gameboy Advance (SP)-hez képest), valamint amiatt, hogy
jelenleg sincs egy tiszta szívvel ajánlható Pocket PC, amelynek ne lenne
legalább egy súlyos hibája. Persze, lehet játszani a géppel, de ne várjunk
játék-tömeget. Igazság szerint csak a különböző emulátorok (SNES, NES, Gameboy
(Color), GBA (kissé lassú), C64 (remek) stb.) jóvoltából vannak igazán
elfogadható játékok a gépen. Amennyiben mégis főleg játékok futtatását
tervezzük a gépen, ajánlom a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=2269,
a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=2154,
a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=334,
a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=24,
a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=128,
a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=332,
a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=1557
és a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=2411
fórumot (a régebbi gépek kapcsán pedig a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=843-t,
a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=338,
a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=169
és a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=724),
amelyek kifejezetten ebből a szempontból tárgyalja a legjobb Pocket PC-t (bár a
nem játékos kedvűek számára is értékes információkat tartalmaznak). A
játék-konzolok, illetve a 8 bites háziszámítógépek emulátorainak tárgyalásával
kapcsolatban pedig ajánlom a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=2291,
a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=356,
a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=338
és különösen a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=2244,
valamint a http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=494
fórumot. Fontos megjegyezni, hogy az Axim nem futtatja ezek közül a Pocket Genesis-t.
A http://sourceforge.net/projects/gravcave/
címen pedig egy C++ forráskóddal is rendelkező, nagyon egyszerű játékot
találunk. Az Ultima 4 szabad forrású klónját is át kívánják portolni Pocket
PC-re, lásd: http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=384.
Az MS-DOS-os, a PocketDOS (http://www.pocketdos.com)
alatt futó játékok listáját pedig a http://discuss.cewindows.net/ubb/Forum28/HTML/000563.html
címen találjuk.
Aug. 2-i upgrade: a ScummVM
(http://www.scummvm.org) külön
megemlítendő, mint igazán kitűnő, a LucasArts SCUMM értelmezőjével
készült játékokat mind PocketPC-n, mind Palm OS-en (), mind DreamCAST-on (ez
utóbbi WinCE alapú, ezért konvertálják rá át ilyen gyorsan mind ezt, mind a
PocketMVP-t), mind egy sor Unixon (Mac OS X-en is) futtató környezetet.
Játékokat hozzá jogtisztán a fenti oldalon (Beneath a Steel Sky extra, teljes
verziója; ez szintén ma került fel), illetve a http://www.igijon.com/personales/monkeyg/content/adventures.htm
oldalon találunk (ez utóbbi német nyelvű). Már csak az Infocom-utód (van,
aki e céget nem ismeri?) Legend Entertainment régi, hagyományos szöveges
kaladjátékainak (http://www.waitingforgo.com/legend/; http://www.legendent.com/games/index.html
alul) handheldes futtatását kéne megoldani.
Sajnos pont az, hiányzik a
nem túl nagyszámú PDA-s játékok közül, ami csábítóvá tenné a PDA-t mint
játékplatformot: a GPRS-es, eseteg Wi-Fi-s
játéklehetőség mások ellen az interneten. Az http://www.overloaded.com kínál egy-két
fizetős GPRS-es játékot. Ezen kívül még az igazán nagyszerű Snails
említendő meg (http://www.snailsgame.com),
valamint egy-két extrapocsék kártyás játék (pl. http://www.dq.com/download.html).
Mostanában jött ki egy, a neten keresztül játszható sakkprogram is, ami a http://www.valil.com/chess/downloads.html
címről ingyen letölthető. A Pocket Quake-ek szintén Net-képesek (de ki akarna
egy, a jelenlegi gépeken még félképernyőn is csak 5-9 FPS-sel "büszkélkedő"
Quake-kel játszani?!), lásd pl. http://forums.pocketmatrix.com/viewtopic.php?t=3418.
A Rocket Elite (http://www.rocketelite.com/)
szintén net-képes.
A Flash 5, illetve 6 (lásd:
http://www.pocketpcthoughts.com/forums/viewtopic.php?t=10689)
PPC-s verziója lehetővé teszi egyes Flash-es játékok futtatását is, lásd pl. http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=443.
A zsebszámítógépek és az
igazi PC-k között (méretben) nincs igazán komoly eltérés például a Toshiba
Libretto-sorozatának új, Transmeta PIII processzorral felszerelt gépei kapcsán
(mérete: 268 x 167.2 x 20.5mm, súlya 1.1 kg) lásd pl. http://www.mobileplanet.com/product.asp?cat%5Fname=&cat%5Fid=&dept%5Fid=5347&pf%5Fid=MPN02001&listing=1.
A 800 MHz-es, 256M/20G-s (azaz 256M memóriával és 20G merevlemezzel rendelkező),
beépített Wi-Fi-s változat ára 2040 US$; Wi-Fi nélkül ez kb. 200$-ral olcsóbb. Ezeket
a gépeket a Toshiba nem árulja Japánon kívül, ezért nem található meg az a
Toshiba nem japán nyelvű oldalain (sokan ezért nem találják meg, mert
automatikusan a toshiba.com-on keresik). A gép történetéről,
felhasználóiról, akik, nem mindennapi gépről lévén szó, valóságos
szubkultúrát alkotnak, lásd még: http://www.silverace.com/libretto/librettocontent.html).
A Libretto mellett talán a Sony új Vaio U3-asa érdemel még figyelmet a VHS
kazetta-méretű kategóriában (ez ráadásul kb. kétszáz grammal kevesebbet is
nyom (1,8 font), mint a fenti Libretto, plusz még gyorsabb is! Mérete 7.3"
x 5.5" x 1.8" (akkuval), azaz 184.5 x 139 x 46.1 mm (a vastagság akkuval
értendő)), lásd: http://www.dynamism.com/u3/main.shtml.
A 933 MHz-es, 256M/20G-s, Firewire-ral felszerelt változat ára 2000
Ezek teljes értékű
PC-k egy VHS-kazetta méretű, azaz többé-kevésbé zsebrevágható dobozban és
az iPAQ 54XX-sorozat árának két és félszereséért-háromszorosáért, azaz erősen
meggondolandó, hogy vegyünk-e egy 700 dolláros iPAQ-t, amikor 1800 dollárért
már valóban egy teljes értékű és viszonylag gyors PC a zsebünkben lehet.
Azért írtam azt, hogy "viszonylag", mert azért azt tudnunk kell, hogy az ilyen
kategóriájú gépekben (valamint sok, a következőkben ismertetendő
Tablet PC-ben) azért használnak 1000 MHz alatti Transmeta processzort és nem
tipikusan 2 GHz körüli vagy afölötti AMD-t vagy Intelt, hogy drasztikusan
csökkentsék az energiafogyasztást. Így lehetséges az, hogy 1 kg alatti PC-k is
3-4 órán keresztül képesek üzemelni, ami egy 3-4 kg-os, normál notebook
esetében még ötször nagyobb kapacitású (azaz lényegesen nagyobb méretű és
súlyú) akkumulátorral is nagyon nehezen elérhető. Összehasonlításképp:
vannak olyan 1-3 órás üzemidejű nagy notebookok, amelyeknek csak az
akkumulátora akkora, mint egy Toshiba Libretto maga. Ez szerintem tisztességes
és megfelelő kompromisszum, mert azért az ember nem érzi meg annyira a
különbséget 930 és 2500 MHz, mint mondjuk a 4 órás és a 20 perces üzemidő
között.
Az ún. Tablet PC-k (tábla
PC-k), az utóbbi pár hónap slágerei, még a szóba jöhető alternatíva (a
normál notebookok mellett). Sajnos épp az a bajuk, ami egy Pocket PC-nek vagy
egy Librettónak nem: a méretük. Az http://www.microsoft.com/windowsxp/tabletpc/default.asp
oldalon sokmindent megtudhatunk róluk; itt jópár modellt is megtekinthetünk,
különböző gyártóktól. Az árak 2000-2500$-tól kezdődnek, bár egyes
gyártók, pl. az Acer nagyon dolgozik az árak letörésén (lásd pl. http://www.tabletpcbuzz.com/forum/topic.asp?TOPIC_ID=1716).
Egyéb tablet PC siteok, fórumok címei: http://www.tabletpctalk.com/,
http://www.tabletpcbuzz.com/, http://www.tabletpchome.com/, http://www.pocketpcpassion.com/forum/forumdisplay.php?forumid=57.
A Tablet PC-ken belül még
kísérleti (értsd: szponzort, mecénást, gyártót kereső) stádiumban vannak
az olyan, kétségkívül rendkívül merész projektek, mint pl. az OQO (http://www.oqo.com/; http://news.com.com/2100-1040-883861.html),
az Antelope (http://www.antelopetech.com/op.html)
és a Tiquit (http://www.tiqit.com/, http://www.palmtopmagazin.de/seiten/873.php3).
Ezeknek a projekteknek az eredménye, bár már több éve futnak, még mindig nem
jutott el kézzel fogható formában a boltokban, így pl. 2002 egyik,
világméretekben is legnagyobb csalódása (lásd pl. http://www.wired.com/news/culture/0,1284,57023-2,00.html)
volt. A legjobb OQO-linkgyűjtemény az
http://www.stevebarr.com/cgi-bin/cgiwrap/barrst/goto.pl?oqo
címen található; a gépnek a http://groups.yahoo.com/group/oqopc/
címen található (nem túlságosan "pörgős") fóruma, ami főleg
azért jó, mert más, hasonlóan "extrém" kezdeményezésekről is esik benne
szó.
Persze egy Libretto vagy
egy egyéb, egy-másfél kilónál könnyebb subnotebook árban nem versenyezhet egy
200 dolláros iPAQ 1910-zel vagy egy Dell Axim X5-tel, amelyek bizony megérnék
az árukat, ha nem jönnének ki pár hónapon belül az új XScale-gépek. (A
Viewsonic V35-tel [lásd pl. http://www.pocketpcmag.com/mar03/v35.asp],
ami szintén olcsó gép, nem foglalkozom, mert a legtöbb ember véleménye szerint
sokkal jobb nála az X5-ös.)
A http://www.pocketpcpassion.com/forum/showthread.php?threadid=26875
és a http://www.pocketpcpassion.com/forum/showthread.php?threadid=20488
címen a laptopokat/notebookokat és a PDA-kat vetik össze.
Ápr. 15-i bővítés: a http://msn-cnet.com.com/2100-1005-996962.html?tag=lh
címen található cikkben több, nagy cég tenyérméretű, a fent említett, úgy
néz ki, soha meg nem jelenő OQO-hoz hasonló funkcionalitású várható
PC-kompatibilis (!) gépeiről is szó esik.
Május 30-i bővítés: a
legújabb hírek szerint a HP nem készíti el a 1910/1915-ös gépekhez a Pocket PC
2003 upgrade-t. Nagyon tanulságos a http://www.pocketpcthoughts.com/forums/viewtopic.php?t=12921,
mindenek ajánlom az elolvasását!
Május 31-i bővítés: a http://www.bargainpda.com/default.asp?newsID=1395&showComments=true
címen találunk egy jó kis összefoglalót az iPAQ 1910/1915-öt követő 19XX-ekről,
illetve a 2200-asokról.
Július 23-i bővítés:
megjelentek a piacon a kifejezetten olcsó tablet PC-k is. A TDV Vision Visionary
V800XPT gépe 799 $, ami alig drágább, mint egy felsőkategóriás normál
Pocket PC PDA (az olyan WindowsCE gépekről, mint a 800*600-as, 5"-os
képernyővel büszkélkedő Samsung Nexio S160 - lásd http://www.dynamism.com/nexio/index.shtml
-, amely a Dynamism kínálatában 1250 dollárért szerepelnek, nem beszélek). Lásd
még: http://www.theregister.co.uk/content/54/31768.html.
Július 23-i bővítés:
sajnos a 2200, bármilyen jó kis gép, jónéhány problémától szenved (valszeg csak
így tudták ilyen olcsón tartani az árát):
-
nincs
az oldalán fel/le scrollgomb, ami nem jönne rosszul a könyvolvasásnál
-
a
kurzorblokkja hiperérzékeny, sokszor egy nyomást többnek érzékel
-
a
képernyője nem olyan jó, mint a 3900/5400/5500, és főleg a 1910-é.
Különösen a villogására panaszkodnak. (Lásd még: http://www.pocketpcthoughts.com/forums/viewtopic.php?t=13980;
keressünk a ‘shimmer’ szót tartalmazó hozzászólásokra!)
-
a
Bluetooth profiljai közaül hiányzik a Headset és a Keyboard, azaz például
bluetooth billentyűzettel nem használhatjuk.
Július 23-i bővítés: a
1910 utóda, a 1940, bizonyos tekintetben (sebesség: a benne levő 266
MHz-es Samsung nagyon ott van a topon, sok esetben még a 2210-est is megfogja)
nagyon ott van a topon. A képernyője viszont botrányosan rossz (sárgába
hajló), lásd: http://www.pocketpcthoughts.com/articles.php?action=expand,15246.
Aug. 11-i bôvítés: a
CEWindows mai cikkében ( http://www.cewindows.net/faqs/cf.netperf.htm
) nagyon jól látható, milyen rosszul futott a PPC2002 a PXA250-es gépeken.
Cikkemben rengeteg
kiegészítő hardvert soroltam fel. Ezeknek gyűjteménye a http://www.pocketpcmag.com/enc/cat.asp?cat=1&name=Hardware,
ill. PDA-k és telefon-PDA kombók esetében a http://www.mobileplanet.com/private/handango/dept.asp?cat%5Fid=902&cat%5Fname=Pocket%20PC&pdept%5Fid=900101,
kiegészítők esetében pedig a http://www.mobileplanet.com/private/handango/dept.asp?cat%5Fid=902&cat%5Fname=Pocket+PC&pdept%5Fid=900102
címen található. Egész jól karbantartott listákról van szó, mert például a
pocketpcmag-osban szúrópróba-szerűen megnéztem a Belkin legújabb, árletörő
Bluetooth Access Point-ját, amit csak kb. 1 hete adtak ki, és már benne volt (a
mobileplanet-osban még nem). Ugyanez szoftverekre a http://www.pocketpcmag.com/enc/cat.asp?cat=2&name=Software
és a http://www.handango.com/PlatformSoftware.jsp?siteId=1&platformId=2
címen érhető el, a kapcsolódó szolgáltatásokra (hol vehetünk zsebgépet
stb.) pedig a http://www.pocketpcmag.com/enc/cat.asp?cat=3&name=Service
címen. A http://ppc4you.com/ oldalon is
érdemes körülnézni.
Április 8-i hír: a http://www17.tomshardware.com/network/20030408/index.html
címen megtalálható a http://www.tomshardware.com
Belkin BT AP-bemutatója. A gép jelenlegi ára 110 és 150 dollár között van.
Érdemes megemlíteni, hogy
ma már a Pocket PC-k is elfogadott demo platformnak számítanak. Ha megnézzük
például a http://www.pouet.net/prod.php?which=7156
oldalon tárgyalt demót, amelynek a kritikus részeit assembly nyelven írták,
demóít, garantáltam leesik az állunk. (A táblázat tetején levő Pocket PC
linkre - lásd http://www.pouet.net/prodlist.php?platform=PocketPC
- klikkelve más demókat is találunk, de az itteni darabok jelen pillanatban,
február közepén, lényegesen gyegébbek. Egyesek egyenesen azért kerültek ide,
mert multiplatform, Perl (!!) nyelven írt demókról van szó).
Mire figyeljünk a gép beszerzésénél? Első és legfontosabb: a benne levő processzor. Ennek (Strong)ARM-nak vagy XScale-nek kell lennie. A régebbi MIPS, illetve SH3 processzorral felszerelt zsebszámítógépeket inkább kerüljük, mert jelenleg csak az GSPlayer létezik rájuk, a lényegesen megbízhatóbb WMP 8.0/8.5 nem. Ilyen nem ajánlott (nem ARM/XScale) gépek pl. a HP viszonylag olcsó, használtan 30-40 ezer körül kínált, régi, csapnivaló Jornada gépei (pl. a 525, lásd http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=7188; ezek az 500-as sorozat "fekete bárányai" a DSTN, 256 színű képernyővel és az SH-3-as processzorral; az újabb Jornadák, pl. az 565-ös, már jobbak, lásd pl. http://www.pocketgamer.org/showthread.php?threadid=182), a Hitachi régebbi típusai (pl. a 105-ös), vagy a Siemens mobiltelefonnal egybeépített SX45(i) zsebszámítógépe. Hasonlóképp kerülendő a nagyon olcsó (Mo.-n jelenleg kb. br. 65e) Casio BE-300, mert ez nem szabványos (lásd pl. http://www.pocketpcmag.com/Nov01/BE300.asp, http://www.pda-review.co.uk/casio-be300.html, http://www.neoseeker.com/Articles/Hardware/Reviews/casiobe300/, http://www.hardwarecentral.com/
